A Bloomberg értékelése szerint a 2008. évi élelmiszerválság várhatóan nem ismétlődik meg, mivel a világon élő népesség közel felének alapvető élelmiszerét képező rizs ára a legutóbbi 12 hónapban, a Chicagói Tőzsdén mindössze 3 százalékkal emelkedett, szemben a búza 60 és a kukorica 93 százalékos drágulásával. Ugyanennek a rizs ára 2008 áprilisára 20 hónap alatt a háromszorosára szökött, aminek következtében, az ENSZ szerint 1,02 milliárd ember volt alultáplált 2009-ben. Ez a szám 2010-ben 925 millióra apadt (15 év óta ez volt az első csökkenés). Az USDA a világ rizstermését a jelenlegi szezonban 451,7 millió tonnára becsüli, ami biztosítja a globális készleteknek a legutóbbi 7 év legmagasabb szintjén való tartását.

“A probléma tehát a világ nagy részén nem annyira súlyos, mint 2008-ban volt, mivel az éhező lakosság kétharmadának a rizs a létfontosságú tápláléka” — mondta Ken Ash, az OECD mezőgazdasági igazgatója. A rizs ára a Chicagói Tőzsdén jelenleg a 2008. áprilisinak csak mintegy 60 százalékát teszi ki, sőt a B osztályú rizsé az ázsiai tőzsdéken még néhány százalékkal csökkent is az egy évvel korábbihoz képest. Egyes, lokális piacokon (pl. Bangladesben) azonban a rizs ára a helyi készletek apadása miatt emelkedett, ennek azonban a nemzetközi piacokra nincs kihatása, mivel a prognózisok szerint a globális készletek a 2010/11 évi szezonban mindössze 0,7 százalékkal (93,9 millió tonnára) csökkennek.

A rizsellátás viszonylag kedvező alakulása ellenére aggasztó az egyéb alapvető élelmiszerek és alapanyagok drasztikus áremelkedése, aminek fő kiváltó okai a búza, illetve a kukorica esetében a tőzsdei spekulációban, valamint az orosz exporttilalomban és az USA fokozott etanolgyártásában keresendők. Az árak emelkedése a Bloomberg szerint a világban 44 millió embert taszított az “extrém szegénységbe”, és több afrikai országban a napi sajtóból ismert zavargásokhoz vezetett. A gazdag országokat viszont kevésbé érzékenyen érinti, mivel kiadásaikban az élelmiszerek jóval kisebb súllyal szerepelnek; számukra a búza és a kukorica ára egyáltalán nem “lenni vagy nem lenni” kérdésként vetődik fel.

Ken Ash szerint a probléma gyökerét az jelenti, hogy a gazdag országok nem hoznak igazán hatékony intézkedéseket, illetve áldozatokat az éhínség felszámolása és a mintegy 800 millió embernek a mélyszegénységből való kilábalása érdekében. Az éhínség enyhítése ugyanis egy önmagát erősítő folyamat lehetne, mert “a jól táplált emberek hatékonyabban tudnak termelni” (azaz könnyebben meg tudják termelni a saját élelmiszer-szükségletüket is) — mondta a mezőgazdasági igazgató.

Fentiekkel kapcsolatban Dacián Ciolos, mezőgazdasági biztos, március 4-i, bukaresti nyilatkozatában kijelentette, hogy Európát az élelmiszerellátási válság nem fenyegeti, viszont az EU-nak lépéseket kell tennie az áringadozások fékezése érdekében, hogy a termelők biztonsággal tervezhessék beruházásaikat és gazdálkodásukat.

[boilerplate plate=”mh-2011-04″]