Budapest, 2011. november 3. – Nagyobb figyelmet érdemelne a félmillió embert foglalkoztató szektor – hangzott el az Európai Kereskedelem Napján. 5-10 évre szóló kereskedelmi koncepció kialakításához kérte a kereskedelmi szervezetek segítségét Szatmáry Kristóf, az NGM államtitkára az Európai Kereskedelem Napja alkalmából csütörtökön megtartott rendezvényen Budapesten. Az eseményen átadták a legjobb teljesítményeket elismerő díjakat, ugyanakkor kereskedelmi szakma résztvevői nem hallgatták el a szektort érintő problémákat sem.

Hetedik alkalommal rendezték meg Budapesten az Európai Kereskedelem Napját. A rendezvény fő célkitűzése, hogy a kereskedelmet, mint a magyar gazdaság egyik fő foglalkoztatóját és motorját a figyelem középpontjába állítsa.

„A kereskedelem, mint az uniós GDP 11 százalékának előállítója, és idehaza több mint 533 ezer ember foglalkoztatója megérdemel évente egyszer egy kis figyelmet, ilyenkor a pult másik oldalát is meg kell nézni” – jelentette ki köszöntőbeszédében Krisán László. A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke hozzátette, hogy a szektor szereplői egy napra ilyenkor félreteszik az éles konkurenciaharcot, és a szakmára koncentrálnak.

Az ország helyzetéről szólva Krisán László kijelentette: „a költségvetés egyensúlya mindenkinek közös érdeke, ám a fogyasztást veszélyeztető lépések helyett a kormánynak a feketekereskedelem visszaszorítására kellene koncentrálnia. A kiskereskedelmi forgalom 25-30 százalékát kitevő illegális forgalom legalább egy részének kifehérítésével a tisztességesen dolgozó szakma, a vásárlók és a kormány egyaránt jól járnának” – vélekedett az elnök.

Hosszú távú kereskedelmi koncepció

„A kereskedelem, mint az ipar után a második legnagyobb ágazat megkerülhetetlen a magyar gazdaságot érintő döntések meghozatalakor” – mondta Szatmáry Kristóf. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kijelentette, hogy a kereskedelem hatalom, felelősség, és a gazdaságpolitikát támogató eszköz is egyben. Ezen a ponton Szatmáry a kereskedelmi érdekképviseletek együttműködését kérte egy 5-10 évre szóló, kereskedelmi koncepció kialakításában, hozzátéve hogy ezt pusztán minisztériumi részvétellel, partnerség nélkül nem lehet megoldani. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a látszat ellenére a kormányzat eltökélt a kereskedelem támogatása, a fogyasztás bővítése, és a szektor pozícióinak javítása mellett.

Tanulási folyamat

„Az élet megválaszolta a válság természetére vonatkozó kérdéseket, ma már látszik, hogy L alakú, lassú kilábalással járó válsággal állunk szemben” – jelentette ki Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hozzátette, hogy a belső kereslet évek óta csökken és jövőre sem várható növekedés. Parragh szólt arról is, hogy a kereskedelem szereplőit kiemelten érinti a jelenleg tapasztalható átrendeződés, a munkajogszabályok változása, ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, mint például a teljesítmény felértékelődése, vagy az eladósodás elleni küzdelem.
Parragh szerint mindez a magyar társadalom egyfajta tanulási folyamatának része, ahogy az is, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan egyre inkább magyar terméket választunk.

Fejtörést okozó körülmények

„Az ünnep ellenére nem tehetem meg, hogy ne soroljam fel a fejtörést okozó körülményeket” – kezdte beszédét Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint komoly kihívást jelent a kereskedelemnek a 305 forint feletti euró, a 420 forintos gázolaj, és nem jó hír a közösségi közlekedés adójának ötlete sem. A főtitkár hozzátette, hogy pozitív megközelítéssel is csak 0 százalék körül lesz a gazdasági növekedés jövőre, ebben a helyzetben a vállalkozóknak 790 ezer dolgozó fizetésemeléséről kell gondoskodniuk a minimális bérszintek emelkedése miatt, az ígért kompenzáció részleteiről pedig még nem sokat tudni.

A főtitkár szerint jó hír ugyanakkor, hogy egy rugalmas, foglalkoztatásbarát munka törvénykönyvet sikerült az egyeztetések során létrehozni, amely nem lesz méltatlan a munkavállalókkal szemben sem.

Dávid Ferenc tolmácsolta ugyanakkor a VOSZ álláspontját is, és hibás döntésnek tartotta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetését, valamint kifejezte kétségét a helyette létrejövő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) hatékonyságával kapcsolatban.

Az elhangzott beszédek után idén is kiosztották a Klauzál Gábor Díjakat, a Miniszteri Dicséreteket, és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjat a szakma kiemelkedő teljesítményt nyújtó képviselőinek.

A díjátadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor „Mi lesz veled kereskedelem?” címmel. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a háztartások fogyasztásának 3 százalékot meghaladó tartós bővülése nem várható az elkövetkezendő években, és ebből következően a kiskereskedelem egyes szereplőinek vélhetően fel kell adniuk tevékenységüket, vagyis átrendeződés várható a kereskedelemben.