Magyarország mindig akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác Terv indító, bemutató konferenciáján a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága,- benne mindenekelőtt mezőgazdasága –, és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntőek az egész ország, az egész magyarság számára- hangsúlyozta a miniszterelnök. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a terv végrehajtásával a Kormány és a tárca gyökeres fordulatot akar a vidék életében.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS). A most induló, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Terv, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja.

Fazekas Sándor kiemelte, hogy rendkívüli érdeklődés kísérte a Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitáját. A tárcavezető szerint ez nem véletlen, „hiszen az elmúlt évtizedek kormányai kísérletet sem tettek ilyen átfogó koncepció kidolgozására.” Hozzátette, hogy a Stratégia az eddig követett agár- és vidékpolitikákhoz képest megközelítésében is újszerű. Újszerű, mert integrált vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, mert egyértelműen a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, és mert a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, környezet- és tájgazdálkodást részesíti előnyben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről: az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. A tárca célja, hogy Magyarországon úgy állítsanak elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjék az ország természeti erőforrásait, a talajokat, ivóvízbázisokat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Kiemelt feladat a vidéki munkahelyteremtés növelése és a foglalkoztatottság bővítése is.

Mindennek megvalósítását szolgálja a Darányi Ignác Terv, amelynek célja, hogy 5 intézkedési területen, alappillérekre támaszkodva hozzon döntő változást a vidéki Magyarország életében.

Az első pillér a jogszabályok módosításával, egyszerűsítésével kívánja elhárítani az akadályokat a termelők, gazdálkodók elől. A második a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, ügyfélbarát hivatalok kialakításával, az adminisztrációs terhek enyhítésével. A harmadik pillér a szemléletformálásra, a képzési programokra összpontosít. A negyedik az európai uniós és hazai társfinanszírozású vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével támogatja a vidéki Magyarországot. Az ötödik a nemzeti programok kidolgozását, elindítását, folytatását takarja; ide tartozik például a Tanyaprogram és a Demográfiai földprogram.

Fazekas Sándor a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseinek és alapelveinek ismertetése után kiemelte, hogy Darányi Ignác agrárpolitikus, korábbi földművelésügyi miniszter kimagasló életműve bizonyítja; lehetséges a megújulás, ezért neve méltó módon fémjelezheti a tárca törekvéseit. Bízom abban-fogalmazott -, hogy Darányihoz hasonlóan megoldjuk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A vidékben van erő. A tét nagy: a vidék jövője a Kárpát-medencei magyarság jövője – fejezte be előadását Fazekas Sándor.

A nemzetek modernkori biztonsága, szuverenitása a természeti erőforrások feletti rendelkezésen múlik. Ezek helyezik nemzetbiztonsági dimenzióba a vidékstratégiai kérdéseket – hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Kitért arra, hogy a NVS keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ezek között lesznek térségi és országos programok egyaránt. Példaként említette a demográfiai földprogramot, amelynek keretében a vidéki életet, gazdálkodást vállaló fiatal párok juthatnak művelhető földterületekhez. Be kell újra lakni és meg kell fiatalítani a vidéket, ez kulcsfontosságú! – jelentette ki az államtitkár. Ángyán József szólt a helyi közétkeztetési programok, valamint a helyi termékek értékesítését is lehetővé tevő helyi piacok szerveződésének fontosságáról.

A génmegőrzés kiemelt szerepéről elmondta, hogy azok a nemzetek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek megőrzik természeti rendszereik és gazdálkodásuk biológiai alapjait. Ne legyenek illúzióink! Biológiai háború is folyik jelenleg a világon, tehát rendkívül fontos a génbankjaink, biológiai alapjaink megvédése, gyarapítása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában azt emelte ki, hogy az Induló Darányi Ignác Terv azokat az intézkedéseket és eszközöket is tartalmazza, amelyekkel megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Ennek szerves része a jogszabályi környezet megújítása, egyszerűsítése, a szemléletformálás, az ügyfélbarát támogatási- és intézményrendszer kialakítása. Magyarországon a jogszabályokat eddig az „ártalmasság vélelme” alapján hozták – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakított ezzel a hagyománnyal és a jövőben is a bizalomra épít a rendeletek, törvények megalkotásánál. Erre példa, a már életbe lépett kistermelői rendelet vagy a jövedéki törvény módosítása, amely lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést.

Ahhoz, hogy gazdálkodók a jelenleginél elégedettebbek legyenek, áttörést kell elérni az eljárásrendek egyszerűsítésében és a szaktanácsadás megújításában – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.

A Darányi Ignác Terv végrehajtáshoz szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják.

A tervezet névadója, Darányi Ignác a XIX.- XX. század fordulójának kivételes, nagyformátumú agrárpolitikusa volt. Csaknem 12 évig tartó miniszterségének köszönhetően a magyar mezőgazdaságot a századforduló európai élmezőnyében tartották nyilván. Felismerte az agrárfejlesztés döntő fontosságát, létrehozta az kutatói intézményhálózatot, kiemelkedő eredményeket ért el a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtésében. Darányi Ignácnak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az ágazat kilábalt a 19. század végi agrárválságból. A korszak ortodox gazdaságpolitikai irányzatával szakítva hangsúlyos állami beavatkozást hirdetett a mezőgazdaságban. Programja széleskörű támogatottságot élvezett, ennek köszönhetően megnőtt a Földművelésügyi Minisztérium kormányon belüli súlya, emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható költségvetés összege.

Meg volt győződve arról, hogy az ipar és a kereskedelem csak a mezőgazdaság felvirágzásától várhat nagyobb lendületet. Fokozatosan építkezett, így Darányi erőfeszítéseit siker koronázta. Darányi Ignác sikeres munkássága ma is példa lehet mindazok számára, akik az országért, a magyar vidékért tenni akarnak. A konferencián ünnepélyesen felavatták a Darányi Ignác emléktáblát és a minisztérium Színháztermét is a kiemelkedő agrárpolitikusról nevezték el.

A Darányi Ignác Terv hivatása, hogy beteljesülhessenek mindazok reményei, akik a magyar vidéken élnek, dolgoznak és boldogulni akarnak.