Elkezdődött a fordított adózás mezőgazdasági bevezetéséről szóló előterjesztés társadalmi vitája. A Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével folyik a jogszabálymódosítás előkészítése, és brüsszeli egyeztetése. Várhatóan a gabonák, olajos magvak és a fehérje növények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni július 1-től.
A kormány folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal az egyes mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos áfa-csalások visszaszorítására alkalmas fordított adózás bevezetéséről.

A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát. Az általános forgalmi adót a vevőnek kell megfizetnie közvetlenül az államnak. Ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához.

Az ágazati szereplők véleménye szerint a gabonaágazaton belül a feketegazdaság aránya akár a 20-30 százalékot is elérheti. A fordított adózás bevezetése elsősorban olyan csalástípusok ellen lehet hatékony, amikor a felvásárló a továbbértékesítés után, az áfa befizetése előtt eltűnik vagy csődbe megy, a számla alapján viszont a tőle vásárló jogosult a meg nem fizetett adó levonására. Fordított adózás alkalmazásakor például az eladónak az áfa-bevallásában meg kell adnia a vevő adószámát, míg a vevőnek az eladó adószámát kell közölnie az adóhatósággal.

A fordított áfa-szabályokat, amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja, július elsejétől lehet alkalmazni. A fordított áfa alá tartozó termények: a kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgó, repce és szójabab.

Romániában 2011 óta sikeresen alkalmazzák a fordított áfa fizetést egyes mezőgazdasági terményeknél.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)