www.infogyor.hu

www.infogyor.hu

2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói megtalálták az Európában rohamosan terjedő foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013-ban országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. A lakosságnak, a termelőknek és a forgalmazóknak is szóló tájékoztató kiadványban gyűjtötte össze a faj legfőbb jellemzőit és a védekezési lehetőségeket.
A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni.
A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.
A piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy a rokon muslica fajoktól igen nehezen különböztethető meg. Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.
A NÉBIH felhívja a lakosság és a termelők figyelmét, hogy a károsító jelenlétének gyanúja esetén azonnal értesítsék az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.
A károsító jellemzőiről, a védekezési lehetőségekről a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak: