Az új szervezet a génmódosítástól mentes itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tűzte ki feladatul – mondta Seiwerth Gábor ügyvezető az MTI-nek.
Elmondta: jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a főként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvező ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelőre inkább a búzát, kukoricát részesítik előnyben, pedig a GMO-mentes szója jövedelmezőbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvő fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevő piac – tette hozzá a szakember, aki a mosonudvari Lajtamag Kft. ügyvezetőjeként maga is több száz hektáron termeszt nyereségesen szóját.

www.alter.hu

www.alter.hu

A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthető génkezelt növény, ám az itthon előállított kevés “tiszta” szója döntő hányada is exportra kerül. Az állam pedig – kiszolgáltatva a világpiaci helyzetnek – a takarmány keverő üzemek részére kénytelen nagy mennyiségben génkezelt argentin, brazil szóját importálni. “Ily módon, eszi, nem eszi, nem kap mást alapon a sertés, baromfi húsával nap mint nap génmódosított élelmiszer kerül a családok asztalára, mivel a takarmányok fontos alapanyaga az import szója – mondta.
MTI