A tarlóhántást általában tárcsával végezzük. Ha azonban visszatekintünk néhány évvel (évtizeddel) korábbra, akkor azt látjuk, hogy akkoriban a tarlóhántást nagy levelű nehéz tárcsákkal, legtöbbször lezáró henger nélkül végezték.

A szántóföldi kultivátorok elterjedésével egyre többen kiváltották a nehéz tárcsákat ezekkel a gépekkel, így már kontrollált volt a mélységtartás, és teljes átfedéssel el lehetett végezni a tarlóhántást. A kultivátorokba integrált lezáróhengerek pedig a felbolygatott talajt visszatömörítették, így sokkal egyenletesebb lett a kihullott magvak csírázása. Ezt követően megjelentek a rövidtárcsák, kisebb tárcsalevéllel, amelyekkel a tarlóhántás sebessége felgyorsult és a költsége csökkent, mivel ezek könnyebben vontathatóak.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért gyárt a Horsch most egy olyan gépet, amely nem hasonlít a hagyományos szántóföldi kultivátorhoz, és nem is tárcsa, mégis tarlóhántó, illetve magágykészítő eszköz?

tovább…<*h3>